nooooormális?

Nem. Mennyivel egyszerűbb lenne munkábamenet bemenni a boltba, és venni egy tábla csokit a szülinaposnak. De nem, én eddig két és fél órán keresztül varrtam organzaszalagot teásdobozra. Áááááááá. És még nem végeztem vele... No mindegy, holnap még veszek ugyanolyan színű szaténszalagot is, mert ez a szépsárga annyiranagyon nem megy hozzá, és lesz szép dobozka. Amit holnap nem tudok odaadni, de talán örül majd az ünnepelt hétfőn is. Ha csak feleakkora lesz az öröm, mint amit ma okozott a zöld képeslapom, már megérte.

A probléma az, hogy ilyenkor elég sokáig nem érzem magam fáradtnak. Csak reggel lesz nehéz kiszállni az ágyból. És tudom előre. És nem fekszem le időben. Mert nem tudom otthagyni a szépnek ígérkező dobozkát. Ez már nem normális.