Régi karácsonyok szelleme

Wordart: Budaházi Brigitta

Az idei termés második része, képeslapok, pénzes tasakok. 23-án jutott eszembe, hogy van hópelyhes pauszpapírom is...

újból

Rég jártam errefelé. Új lakás, hobbyszoba :), nagyon kényelmes.
Nem találtam sehol sem a KFT-től a Gázgyár videóját, pedig belinkelném most ide.
Ha már karácsony, legyen a blognak is karácsonyi hangulata. Mert azért készülök az első saját karácsonyomra.
Adventi kalendárium a kissrácoknak:





Egyelőre csak egy képeslap a régieken kívül:



Van még három félkész és két kezdemény. Már fel kellene őket adni, ajaj.

Volt közben egy szülinapi staféta is. A postáról inkább nem írok semmit. Ezt küldtem Malomkának:



Elöl ez a kis érme-szerűség Jennifer McGuire és Noé ötlete alapján készült.
Ha szülinapi staféta, akkor szülinap. Bár nagyon fa, de ide kívánkozik a vicc:
- Mennyi?
- 30.
- Mi 30?
- Miért, mi mennyi?
A lányokat nem merem idetenni, de magamat igen, jó lesz összehasonlítási alapnak.

Barna karton, bordó vagy sötétmályva vagy nem tudom milyen lidl-s papír, aldi-s strasszok:

Egyik művirágból a zöld levél, másik művirágból a fehér szirom, bordó pasztellkrétával, harmadik művirágból a pici szirom, miltonkapocs körömlakkozva:

Bordó szalag, rajta barna szaténszalag, a szegecsek is körömlakkozva:

Kinyitva:

Belül, bal oldalon, a bordó papír alatt domborítottam. Egy helyen kilyukadt a papír, ezért kellett átszíneznem néhol a domborítást:

variációk egy témára

Ez volt az első. Itt megjegyeztem magamnak, hogy bordó kartonra nem írunk arany csillámporral, mert nem látszik.

Sokkal jobban mutat a kéken az ezüst csillámpor.

Lidl-s papírból a fenyő, Aldi-s domborítóval a csillagok.

Elfelejtettem, hogy bordó kartonra nem írunk arany csillámporral. Élőben azért sokkal jobban olvasható. Lili máris lefoglalta, hogy neki ez kell.

Ez tetszik.

Az utóbbi kettőn a domborítást pasztellkrétával színeztem, ilyen közelről:

Blog4Scrap kihívására

Didó és Kuznyec blogjának új kihívására fájdítom egy kicsit a szívemet. Még 23, aztán... Pedig én nem is...

Elszoktam a digitől. Így utólag nézve nem ártott volna árnyék a kép sarkaiban lévő díszek alá, de annyit szerencsétlenkedtem a lekerekítéssel, hogy nincs kedvem újrakezdeni.

Scrap-chat 3.

Elkészült végre az oldalam a harmadik scrap-chat alapján, dédszüleim esküvős képét "öltöztettem fel".
Ilyen lett:

Kicsit sötétre sikerült. Gondoltam rá, hogy valami világosabb papír jó lenne alátétnek, de akkor nem tudtam volna használni a képsarkokat, amit kimondottan erre az alkalomra vettem, és nagyon szeretek.
Vettem "foltos" karton is, de aztán megsajnáltam :) és inkább magam gyártottam. A sötét kartonok úgysem fogynak az aldi-s csomagból, kivágtam egy négyzetet a barnából, bekentem egy szivacsdarabot fehér temperával, és azzal pacáztam össze a hátteret. A karton szélét égettem. A kék papír a Canon oldaláról van, tintáztam, gyűrögettem. Egy canon-os papírból vágtam ki a két sarokba a barna díszt, és körberajzoltam.

Egy vastag tűt tettem tönkre, míg ebbe a gyöngybe belefűztem a két szalagot. De a gyöngy illett a lap hangulatába, és a szalagok is tetszettek így együtt. A kék körömlakkot néhány éve akkor kaptam Öcsitől, amikor épp eldöntöttem, hogy öreg vagyok ahhoz, hogy kékre kifesthessem a körmömet. De hát ezt mégsem mondhattam meg neki, használtam is néhányszor a lakkot rendeltetésszerűen is, ide meg - mondhatni - tökéletes volt. A másik miltonkapocs is körömlakkozott.


Ezt a két gombot is kimondottan erre az oldalra vettem. Próbálgattam a bal felső sarokba, mert az olyan üres, próbálgattam jobb oldalra, mert ott olyan üres, de nem tetszett sehol sem. Végül megtalálták a helyüket, azt hiszem.


Néha úgy vagyok vele, hogy talán lehetett volna díszesebbre is készíteni az oldalt, hogy ne legyen olyan borongós, de
1. mi legyen a dísz? még szalag? még csipke? van belőle elég,
2. nem volt olyan díszes az az időszak,
3. annyira nem is borongós.

Köszönet Erikának az instrukciókért, a virágért, és Jucának a címkéért! (Ami majd felkerül az oldalra, ha sikerül kideríteni, hogy 1921 őszén vagy 1921-22 telén volt-e az esküvő...)

Most pedig gesztenyét pucolászok, mert az jó. Nem a pucolászás, a gesztenye.

Durva volt a múlt hét vége. Kezdődött csütörtökön reggel. Gondoltam, hatkor nyit a Lidl, fél hatkor felkelek, korán odaérek a Lidl-be, és korán tudok menni dolgozni is, hogy ledolgozzam a hiányomat. Ehhez képest hajat kellett szárítanom, szidtam magam út közben, hogy csak hétre érek oda az üzletbe, dolgozni meg fél nyolcra, alig hozok be valamit a lemaradásból. Aztán akkor már nem szidtam magam, mikor láttam, hogy hétkor nyit csak a Lidl... Voltak már jópáran ott nyitáskor. Gyorsan a kosaramba tettem egy vágólapos-késes papírcsomagot, és egy másikfajtát. Naaaagyon szép papírokkal. Aztán gondolkodtam még egy papírtömbön, de gondoltam, olyan van itthon, nem kell. És hát a mintalyukasztók. Fájó szívvel hagytam ott őket, hiszen voltak olyan minták, amiket el sem tudtam képzelni, hol használhatnám őket, másik minták meg vannak kicsiben, és 2500 (x2) Ft-om nincs feleslegesen. Aztán pénteken meggondoltam magam, hogy mégiscsak jó lenne a meglépő kistalp-kislevél-kisszív lyukasztóimat kombinálni a Lidl-s nagytalp-nagylevél-nagyszív mintákkal. Persze pénteken délután már egy darab sem volt. Fájdalomdíjként vettem még két csomag papírt - a két nap alatt összesen 4400 Ft-ért vettem papírokat, ej, de sok képeslapot kell gyártanom belőle. Másnap vettem domborított képsarkot a szombati scrap-chat-re - fotót is kellene választani, és kell még azért papír, bár lehet, hogy ezt nyomtatni fogom, hiszen a fotó is csak itthon nyomtatott nemszép lesz, gyakorolni elég lesz ez is. (A képsarok Made in China és Származási hely: EU) Úgyhogy hirtelen ötezer forint hobbira - egy kicsit lelkiismeret-furdalásom van. Pedig a 700 Ft-os virágos akrilbélyegzőkészletet még meg sem vettem, mint ahogy azt az 500 Ft-os Lidl-s papírblokkot sem, amiről kiderült, hogy mégsics itthon. Ezek kellenének még, csak azt nem tudom, melyikről mondjak le. Mert a bélyegző nagyon olcsó (igen, mint a viccben, hogy a nő megveszi a leértékelt cuccot, pedig nincs is rá szüksége, a férfi pedig kétszeres árat is fizet azért, ami kell neki - de nekem lenne is szükségem a virágos bélyegzőre), a papírok meg kellenének a képeslapokhoz, pl. az új papírok hátuljára, ami nem olyan szép, mint a másik. Nem tudom. Megérdemelném igazán valamelyiket - tegnap szépen elpakoltam a gönceimet szekrénybe, ne elől csúfoskodjanak, ma pedig fél nyolctól negyed nyolcig dolgoztam. Jaj, majd meglátom. Aztán ha elhatározom magam, akkor meg már úgysem lesz egyik sem. Ráadásul a MagnaHobbynál vannak széééép domborítósablonok. Nehéz, nagyon nehéz.

HIMYM

Nem vagyok rajongó típus, de ez a sorozat... hát... eszméletlen. Imádom.

Boldog névnapot, Didó!

Didó megkapta a lapot :D
Sokat agyaltam, milyen színű legyen. Nézegettem hosszú-hosszú negyedórákon át a Canon lapjait, végül egy rózsaszínesre esett a választásom. Matt fotópapír mindkét oldalára rányomtattam, közben rájöttem, hogy elég lett volna az egyikre, hisz ez így elég vékonyka, mindenképp kell rá ragasztani másik lapot is, a belső díszítés és a szöveg külön lapra kell, hogy kerüljön. Elkezdtem domborítani a papírt, és még mindig nem tudtam, mi lesz belőle. De annak örültem, hogy rábeszélt a Rayher-es hölgy erre a sablonra - eredetileg egy sima indásat választottam, aztán mutatott egy képeslapot a katalógusukban, amit ezzel a sablonnal készítettek, és azt mondtam, legyen ez. Nem bántam meg :) De hogyan tovább? Elő a vlies-ekkel, bevásároltam belőle júniusban, azóta csak egyszer használtam őket. Kiválasztottam a bordót (vagy pirosat?), forgattam jobbra-balra, végül a domborítás kivételével befedtem az egész lapot. Mintavágó ollóval először nem tudtam vágni. De nekem mintás szél kell, és kész - fogtam a vlies mellé egy papírt, így már nem volt gond. Felragasztottam a lapra, majd háromcentis részletekben ragasztótollal körberajzoltam és csillámoztam a szélét. A csillámból persze került abba a ragasztóba is, ami a vlies alatt van. Nem baj, jobban csillog :) Elkezdtem kivágni barkácsfilcből virágszirmokat, de csúnya lett, úgyhogy abbahagytam azzal, hogy másnap művirágvásárlás. Ez sem volt egyszerű, de megtudtam, hogy a kínaiban külön művirág-osztály van :) Végül találtam olcsón elég szépet, barna-sárga virágokkal a csokorban. Bordót szerettem volna, hogy menjen a bordó vlies-hez, de az háromszor olcsó volt, az meg már nem olcsó. Gyártottam a virághoz közepet, miltonkapocsra ragasztottam barna barkácsfilcet, és azt sötétebb barna tintába nyomtam. Nem száradt meg egy nap alatt sem - Didó, az a műanyag lapocska azért van ott, hogy tovább ne tintázza a másik oldalt. A scrap-talis hosszú pecséttel pecsételtem egy barna körívet, abba került egy barna virág, a kör alakú pecséttel pedig három kicsi sárga virágnak csináltam helyet, bordó (piros?) tintával. A jobb oldal még üres volt, oda csak pöttyöket pecsételtem, aztán miután történt egy kis baleset, amire a figyelmet jobban nem hívnám fel, inkább tollal pöttyöztem. Ide is került a piros csillámból. A szöveg alulra került. Itt is üres volt a jobb oldal, ide is pecsételtem barnával és bordóval. Felragasztottam ezeket a lapokat a nagyobbra, aztán elengedett, összenyomtam megint, és ezt eljátszotta egyszer-kétszer az egy nap alatt, míg nálam volt. Először nem mertem nekiállni, hogy a vlies-re csillámmal ráírjam az ünnepelt nevét, aztán rájöttem, hogy a gondolkodással csak az idő megy, úgyhogy elkezdtem, és sikerült :) Majd egy-két mintát is csillámoztam, remélem, nem lett túl sok a csillogásból. Azon is gondolkodtam, hogy barnával tintázzam-e a lap szélét, vagy bordóval, majd arra jutottam, hogy ha már megvettem előző nap a barna tintát, akkor legyen barna. (Hú, de csúnya lett volna bordóval.) Először csak a széleket tintáztam. Aztán egy kicsit a sarkokat is. Aztán a sarkoknál elég nagy felületen lett barna. Végül a domborított mintákat is tintáztam. Így most kicsit olyan, mintha koszos lenne a lap, pedig nem is :)



Köszönöm az érdeklődésedet és a türelmedet, ha eddig eljutottál :)

Tegnap elsőbbségivel adtam fel a lapokat. Nem ért oda Nyírbátorba sem, és valószínűleg Didóhoz sem. Régen jó esetben simán feladva odaért másnap, a biztonság kedvéért kellett expressz feladni egy levelet. Most meg fizetek plusz x-et az elsőbbségiért, hogy 97%-os biztonsággal odaérjen 3 napon belül. Ejh.

Időben. Végülis a háromnegyed háromhoz képest időben.

Jövő héten el kell kerülni a Lidl-t. Láttam az akciók között lyukasztókészletet 2500 Ft-ért, bordűrlyukasztóval, talán még saroklyukasztó is van benne, barkácspapír készletet (késsel, a kép szerint vágólappal, mintás papírokkal) 1400-ért, mintás kartonpapírt (múltkor megígértem magamnak, hogy nem veszek többet kartont, míg az itthoni készlet el nem fogy - de hát ez mintás karton, ez más tészta) 1000-ért. Múltkor még 1500 Ft volt 50 ív AGFA márkájú A4-es fényes fotópapír, most már csak 1300. Ez vajon milyen lehet?
A mintavágó ollók közül szerencsére megvan mind, azt nem kell vennem. És nem kell vennem sem mintalyukasztót, sem papírokat, sem semmit. Csak hogy el ne felejtsem, ide is leírom: "cipőt vettél tegnapelőtt, teeee! albérletbe akarsz menni, teeee! akkor miből akarsz venni ilyen cuccokat, pláne hogy a szobádban sem férsz el? teeee!"
Még szerencse, hogy Baja messze van, ott 10.000 Ft-ért van varrógép, igaz, ismeretlen névvel, de mindenféle finomsággal, ahogy olvasom - próbálkozni jó lenne. Talán anyuét kellene elővenni, és megnézni, hogy mik azok a minták rajta, hogyan lehet előcsalogatni a gépből.

Ideje lenne lecserélni ez a dinnye-órát.

Az utóbbi napok hosszúra nyúltak, fáradt vagyok, mindjárt leragadnak a szemeim. De elkészült két lap, egy Didónak a névnapi stafétára, a másik pedig barátnőmnek. Didóét még nem töltöm fel sehová, hadd lássa először élőben, a másik lapot viszont megmutatom. Juca készletéből készült, köszönöm :)



A címke alá vágtam egy ugyanakkora papírt, tintáztam a szélét, erre került az üdvözlet:


Rayher-sablonrészlet, Rayher-ragasztótoll, Rayher-csillámpor, lassan mániám lesz a domborítás.

(Bárcsak lenne olyan szép sablonom, amit egyszer szerettem volna rendelni, de már nincs... Csomó-csomó minta egy lapon...)

Félénk próbálkozás a fonalgrafikával, ha több időm lesz, igazi mintának is nekivágok.


Egy csel után a szebbik oldalát mutatja a ringli:


Saját wordart-szerűség:

És végre időben tudok menni aludni...