A papír és olló nélküli, pihenésre szánt hét eredménye egy képeslap barátnőm hármasikreinek negyedik születésnapjára:
A gyerekek Rachelle Anne Miller munkája, színeztem, majd körbetintáztam.
Ádám, Laura és Gábor nevének kezdőbetűjét kartonból vágtam ki és csillámos ragasztóval kentem át. A papír története: most vezetjük be az 5s-t az irodában is, ennek keretében nagy takarítási akció kezdődött. Találtak a fiúk egy 10x10 centiméteres műanyag izétartót, ilyet:
Semmire sem használták már évek óta, ki kellett volna dobni. De a főnököm tud a képeslapkészítő mániámról (szokta kérdezni is, hogy mennyi idő alatt lehet kigyógyulni), és én kaptam meg :)
A négy gyertyát vastag kétoldalú ragasztóval ragasztottam fel.
A papírok freebie készletekből vannak, már nagyon régen nyomtattam, nem tudom, melyikből.
Akitől a perforált lemezt kaptam múlt héten, kért, hogy mutassam majd meg, mire használom a lemezt. Megmutattam neki. Mondta, hogy van neki ilyen nagy lyukú lemeze is, ahol háromszögben vannak a lyukak, majd ad abból is. Elmondtam neki, hogy mit váltottam ki ezzel a lemezzel. Azt mondta, hogy elég könnyen lehet építeni a Sizzix vagy a Cuttlebug elvén működő gépet. Hát igen, végülis van elég közeli gépész ismerősöm, nem tart semeddig sem megrajzolni egy ilyet, és töredékéből megvan a bolti árnak. Csak a késeket, a sablonokat és az alátéteket kell majd megvenni.
Ez után beírtam a gugliba, hogy "perforált lemez", és találtam ilyeneket: perforált
lemez
Ha pedig esetleg lesz saját gépem, lehetne bele saját sablont készíteni ilyenből
Következő feladat: a kapcsolatokat mozgósítani az egyik szállítónk felé, és kérni 1-2 tenyérnyi darabot a raktáron lévő perforált lemezeikből :)
Névnapjára, születésnapjára és köszönetképpen sok szeretettel!
Nehezen indult. Nagyon ki akartam találni, sokat filóztam rajta, és semmire sem jutottam. Azt tudtam, hogy így fogom hajtogatni az alapot, az elejére a (mégnemtudommilyen) képet domborított keretbe teszem, és az üdvözletek kis zsebbe fognak kerülni, ahogyan a Hero Arts galériájában láttam, és a szélét saroklyukasztóval fogom csipkézni. Mikor meguntam a meddő gondolkodást, elkezdtem hajtogatni a papírt. Ezután már könnyebben jöttek a gondolatok :)
A 3D-s kép alapját dipára nyomtattam, a keretet Joy!-sablonnal domborítottam, barna pasztellkrétával színeztem, a kivágott rész alá rózsaszín karton került. Üresek voltak az ívek, ezért varrogattam egy kicsit, a kis virágokat Aldiban vettem. A végén, amikor még mindig üresnek tűnt a sok fehér felület, körömnyomdával és rózsaszín körömlakkal pecsételtem még néhány pillangót a kép köré. A vékony barna kartonalaphoz ez a kép kicsit nehéz lett, amire később csak rátettek a kártyák, elkezdett szétcsúszni a lap. Ezért került a tetejére a mini csipesz a virággal, ez összefogja.
A rózsa Le Suh-sablonnal készült. Először akkor rontottam el, amikor a sablonon keresztül átszíneztem barna tintával. Másodszor akkor rontottam el, amikor azokat a részeket, amit a tintapárna nem ért el, kiszíneztem tűfilccel. De ezen már nem tudtam változtatni :( A zseb papírja az egyik esküvői meghívóról maradt, rózsaszín cérnával öltögettem fel.
Az egyik kártya Lidl-s hullámkarton barnával tintázva, Rayher-es szalagokkal (bár akárhol lehet kapni...), és a kedvenc csipkémmel, amiből már Noénak is van jónéhány centi :) A hátoldala még kicsit üres. Első körben néhány miltonkapcsot barna körömlakkal festettem be, aztán mikor jobban körvonalazódott a színvilág, festettem párat rózsaszínre is. Erre a kártyára rózsaszínt raktam először, de meggondoltam magam, és átfestettem barnára. Általában határozottabb vagyok :)
Megkerestem a Happy Birthday kottáját, kinyomtattam, a másik oldalára Juca babás készletéből került egy papír (élőben szebb a színe), köszönet érte! Itt fehér, rózsaszín és pink papírzsinór van a szegecsben.
A harmadik kártya Jolee's-gerberákkal. Mostanában teljesen odavagyok az ilyen, az ilyen, az ilyen, az ilyen, az ilyen, az ilyen, az ilyen pöttyös papírokért, de nincs sok-sok ezresem Cuttlebug-ra vagy Sizzix-re és a hozzájuk való sablonokra. De, mint írtam, teljesen beleszerettem ezekbe, úgyhogy elkezdtem törni a fejem. Megkértem egy ismerőst, hogy valamilyen fémlapba másfél mm-es fúróval fúrjon nekem lyukakat, mintát majd adok hozzá. (A másfél mm-be pont jó az embossingceruzám, gondoltam.) Azt mondta, OK. Aztán megkérdezte, hogy milyen alakzatban legyenek ezek a lyukak, mert van neki perforált lemeze, az már ki van furkálva. Itt egy kicsit elszomorodtam, hogy nem olyan mintás lesz, mint szeretném, de hát ha ebből a lemezből kapnék, az neki jóval kevesebb munka lenne. Mikor mondta, hogy háromszögekben vannak az egy mm-es lyukak, egymástól egy mm távolságra, majd kiugrottam a bőrömből, hisz ez nekem pont jó! Egy kicsit aggódtam, hogy az egy mm-es lyukba nem lesz jó az 1,2-es és 1,8-as ceruza, de annyi baj legyen, majd nyomkodom üres tollbetéttel. Megkaptam a perforált lemezt, először az 1,2-essel próbáltam ki, de a golyóból túl sok fért a lyukba, és kilyukasztotta a papírt. Az 1,8-as viszont tökéletes! És mivel ilyen közel vannak a pöttyök, kisebb-nagyobb háromszögeket is pöttyözhetek:
Jóval lassabb munka, mint a géppel lenne, de ingyen van. Egyelőre tökéletesen megteszi, aztán majd ha sorozatban gyártom a képeslapokat :), akkor veszek olyan gépet én is.
Kolléganő azt mondta, hogy ha ő egyszer tudna egy ilyet készíteni, akkor oda nem adná senkinek, kitenné a szekrényére, és nézegetné :)
Mikor pár este-fél éjszaka gondolkodás és munka után már nagyjából készen voltam ezzel a lappal, akkor azt mondtam magamban, hogy most egy hét pihenés, nem fogok ollót és papírt a kezembe, csak tévézek, rejtvényt fejtek, és körmöt festek, nem miltonkapcsot vagy szegecset. Nagyon örültem.
Fél óra múlva eszembe jutott, hogy Fannika már egy hete megszületett, és még nincs képeslap a szülőknek. Azóta megvettem hozzá a gombot, a szalagokat, a 3D-kép pedig már nyár óta vár a sorára.
Örülök, hogy olyan sokan hozzászóltatok a képeslaphoz :) Alig hittem a szememnek, mikor láttam, hogy hat hozzászólás...
Beandy, koppintsd le nyugodtan. Két egyforma sk képeslap amúgy sem létezik.
Elkészültek az esküvői meghívó-minták. Akiknek készül, szeretnének a meghívóra egy fényképet magukról, a mintákon nem ők vannak.
Fényképezni nehéz fény nélkül, elnézést a képek minősége miatt. (Nem azért ilyen nagy felbontásúak a fotók, hogy dicsekedjek a bénaságukkal, hanem mert nincs a gépemen program, amivel kicsinyíteni tudjam.)
A Meghívó feliratú kontúrmatricán rövid az i. Ugye, létezik olyan, amin hosszú?
Linsey hívta fel a figyelmet egy giveaway-re. Ha szeretnél nyerni ilyen:
szépségeket, látogass el még ma Joani blogjára, hagyj egy kommentet a játéknál, és írj a blogodon erről a nyerési lehetőségről.
Ha nem szeretnél nyerni, akkor csak nézegesd a csodaszép képeslapjait :) Egy újabb blog, ahol nézelődni kell. Lassan itthon is annyit ülök a számítógép előtt, mint a munkahelyemen :(
Közben készül néhány esküvői meghívó-minta. Csak kis egyszerűek, 80 db kell majd belőle... Muszáj lesz segítenie a kedves ismerősnek, akié lesz, ennyi (nagyjából) egyforma legyártásába már bele lehet bolondulni.
