Csak röviden, mert leragadnak a szemeim.
Anyák napjára készültek ezek a csokikonzervek:
Anyukáknak egy verssel:
Nagymamáknak jó nagy betűkkel:
Ilyen szép műrózsát sikerült vennem:
Nem a megszokott "selyem"virág, hanem valami puha anyagból készült. (Színe, mint a krumplisziromé.)
Valamikor karácsonykor láttam a scrap.hu-n ilyen konzervet, majdnem elfelejtettem. De két hete kukoricasalátát készítettem, és mikor kinyitottam a konzervet, eszembe jutott. Persze a tetején nyitottam ki, tehát az a doboz már használhatatlan volt. Meg kicsi is, úgyhogy vettem négy fél kilós ananászkonzervet. Szeretem az ananászt. Még mindig, pedig másfél kilót letoltam négy nap alatt, a többit Öcsinek adtam. És fizetéskor az egyik konzerv olyan egy méter magasról rápottyant a papucsos lábamra. Kicsit lejött a bőr, kicsit megkékült a lábam, de volt négy dobozom. Igaz, az egyik behorpadt :)
Barátnőmnek pénteken vagy szombaton ( :D még nem tudták eldönteni :D ) lesz a lánybúcsúja. Kapni fog egy oklevelet, készítettem hozzá egy A4-es méretű tokot:
Itt legalább látszik a csillámpor és a domborpor:
Az oklevél helye pedig ilyen:
A varrásból ennyi látszik hátul:
Csomót nem tudtam kötni a végére, mert nem sikerül sosem közvetlenül a papírra, ezért kétoldalú ragasztóval ragasztottam le, amire egy darabkát tettem a képeslapból megmaradt papírból.
Jövő hétvégén lagzi. Addig még egy költözés. Eddig úgy tűnt, hogy csak a hónap végén, de mégsem, jövő hétvégéig átcuccolok. De hogy ez mennyire nem hiányzik... No, mindegy, több pénzem marad. Pl. a scrap-táborra.
Aztán még egy hurcolkodás kb. egy év múlva, és utána nem szeretnék többet költözni az elkövetkező 70 évben. Esetleg egyik szobából a másikba.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése